A másik domb

Talán említettem, itt két ilyen domb készült hajdanán, maga özvegy Széchényi Zsigmondné állítólag a saját kötényében is hordta a földet hozzájuk, és így keletkezett az egyik oldalon a Kálvária, a másik oldalon meg ez a Szent Szív szoborcsoport. Hogy miért, azt nem tudom, szubjektív véleményem szerint a Kálvária érdekesebb, jobb, és annak van valami megmagyarázható oka. A szív meg hát egy szív, a vallásban a keringésért felelős szervet elég alaposan megszemélyesítik, mindenféle lelkiséget tulajdonítanak neki, de ez elterjedt az egész bolygón, hiszen a szív az élet legfőbb bizonyítéka, vagy ver, vagy nem ver. és így könnyű hozzá társítani a lelket is. Úgy tudjuk, ennek a dombi szívnek mindenféle kisugárzó nyúlványai is voltak, de azokat általában megrongálták, ellopták. Maradt tehát ez a halott élőkép, szentek állnak körül egy szívet, válogatott gárda, a sokezer szentből a legismertebbek, és mindegyik keservesen, liturgikusan néz, ez általában a szenteknél hagyomány, vigyorgó, jókedvű, boldog szentet csak annyit láttam életemben, mint fehér hollót. Kovácsoltvas kapuja van az építménynek, pár lépcső felfelé, és meg lehet az a tudatod is, hogy azon a földön lépkedsz, amit a grófné hordott ide a köténykéjében.