Néha bevállalós vagyok

Ugyebár itt, a leírásban szerepel, hogy ez egy Széchenyi vadászkastély volt, sorsa hányatott, akárcsak más kastélyoké, és az is ide van írva, hogy új tulajdonosa is vadászati célokra vette meg, és semmilyen módon nem látogatható. Máshol azt olvastam, hogy még a helybélieknek sem látogatható, meg azt is olvastam, Carlo Benetton vette meg, hát tudod, világmárka meg F1, máshol azt is olvastam, hogy nászajándékba vette meg valakinek, a lényeg, hogy csak egy magyar család közelítheti meg, akik karbantartják. Állítólag nagyon zűrös és nagyon titokzatos, hogy különféle olaszok sok földet felvásároltak a környéken, senki ne tudja, hogy ki kitől vásárol mit és mennyiért. De hát ez Magyarország, 2025, szuperzárt patrióta, nacionalista ország, a fű alatt pedig milliárdok gördülnek honnan hová számolatlanul. Na, szóval Ugor felhasználó megérkezik kastélyt látni, díszes kapu zárva, hosszú kerítés van, magyarul húzzál innen haver, nem a te társadalmi réteged. De én meg hmm.. na... szóval erdei földutakon, kerülővel hátulról mégis... Amikor kiértem a kastély platjára, megszámlálhatatlan nyuszi szaladgált ijedten szanaszét, ebből azért arra következtettem, hogy lám, lám, ezek szerint nincsenek a területen eleresztett vérebek. Legfeljebb lelőnek egy ablakból, de előtte talán figyelmeztetnek magyarul vagy olaszul. Egyébként gyönyörű a hely, te is látod, úgy becsüld meg a képeket, hogy az Ugor user az életét kockáztatta értük, hihetetlenül szépen rendbehozott, gondozott park, árnyas kerti díszek, szóval szép a világ errefelé, akinek ez adatott. Aztán szerencsésen kijutottam onnan, ahogy jöttem.