Mennyiség a minőség helyett

Gyöngyösoroszi-Károlytáró egykor virágzó bányász település volt, amíg a bánya működött. A bezárást követően a környék elnéptelenedett, a lakosság folyamatosan elöregszik, csúszik lefelé, a régi bányaépületek is az idő martalékává kezdtek válni. Egy magánszemély - és privát cége - karolta fel a kezdeményezést, és az egyik régi épületet - az Ércelőnél - felújítva alakította ki a múzeumot. Az látszik, hogy rengeteg pénz lett beleölve, nagyon jelentős uniós vagy/és állami támogatást is kaptak, amelyet a felújításon kívül a gyűjtemény erőteljes bővítésére fordítottak. Egy hatalmas csarnokban 600 m2-en 8000 ásványt állítottak ki. Hazai és erdélyi ásványok vannak a legnagyobb arányban, de a világ többi részéről származó darabok is vannak. Azaz a mennyiséggel nincs gond, viszont az ásványok feliratok - név, lelőhely, azonosító szám, esetleg képlet - és mindenfajta rendszerezés nélkül vannak berámolva a tárolókba, így tudományos és oktató jellegük eléggé megkérdőjelezhető. Pedig sok iskolás csoport érkezik ide, és ha jól tudom, gyerektáborokat is szerveznek. Bányászati emlékeket is gyűjtenek (pl. bányászlámpa, régi könyvek, dokumentumok).
Az egyetlen alkalmazott ifjú hölgy Budapestről jött le nyári munkára, nem igazán értett az ásványokhoz, de a gyűjtemény történetét részletesen elmesélte. A belépő 1000 Ft. Az épület előtt lehet parkolni.