Színét veszítette

Ne menjek el szó nélkül mellette, ez volt az egyik legelső Nepomuki Szent János szobor, ami szöget ütött a fejembe. Azt hiszem, amikor sok éve legelőször láttam, nagyon színes volt, szokatlan ez a többi szoborhoz képest, és volt amikor még azon tépelődtem, hogy mi a fenét egyensúlyoz ez itt a híd korlátján, aztán csak később művelődtem ki, hogy de hát a hidak, folyók védőszentje, hát persze, hogy itt díszeleg, na jó, de akkor a János Kórház bejáratánál meg miért van, ahol se híd, se folyó? Hát ilyen volt a viszonyunk ezzel a cseh szenttel, gondolom, ő is emlékszik rám, ő meg azt gondolja, hogy na, ez meg hogy megöregedett...