70-s évekbeli SZOT üdülő

Interneten a csali fénykép luxus üdülőt mutat, a valóság két lepusztult szocreál épület. A szobai sötétítő függöny fürdőszobai hangulatot idéz, a fürdőszoba burkolás 4 féle csempéből összegányolva. A wc papír hajszál vékony, különös óvatosságot igényel a használata. A tv műsor választék szegényes, széles-lapos tv (16:9) helyett múlt évezredi ósdi készülék. Mondjuk a műsor választéknak épp' megfelelt. Kikapcsolás után a szomszédé hangban 100 %-g élvezhető.
A minibár választéka: valami noném ásványvíz, amire a szobaasszony különös gonddal felügyelt, nem kevés időt szánva. Távozás előtt minden vendéget végigellenőrzött,- fogyasztott-e a vízből? A világszínvonalú ár ismeretében némileg érthető.
A koszt nagyon rendben volt, szinte már gyanús, hogy egy ilyen gagyi szálloda igazi ínyenc konyhával bír.
A drink bár "resti" hangulatot idéz, a kávéhoz a pincérnek látszó el-el felejtett vizet mellékelni, a közepes kanál épp' hogy elfért a csészében. Az ír kávéról fogalmuk sincs, ami nem baj, de nem kéne "ír kávéként" forgalmazni.
Tudom, hogy például a Száz éves cukrászdához semmi közük, de mintha a testvér intézményük lenne... A gesztenye püré valóban 100 évesnek tűnt, a gyönyörű berendezés szinte élvezhetetlenné vált a slampos függönyök, a ferdén felakasztott képek, a hideg fényű, hiányosan működő izzók miatt.
Mellesleg sokkal elegánsabb lenne a fürdőköpeny, a parkoló, a vellness részleg, stb árát beépíteni a csomag árába.
Véletlen nem ezé az ország gázszerelőjé a szálloda? Az egész "olyan" benyomást keltett. Sajnálom, hogy elcsesztem négy nap három éjszakát.
Tisztelettel: Ács Attila