Felejthetetlen éjszaka

Az itt töltött időről mosolyogva, néha nevetve beszélünk. Úgy adódott, hogy édesanyám kapta az utalványt, ami két éjszakára szólt félpanziós ellátással. A képek alapján felkészültünk egy kis időutazásos kiruccanásra hárman, édesanyám, a kislányom és én. Autóval érkeztünk, majd az ajtó mögötti nehéz barna függönyön áthatolva jutottunk a recepcióhoz. Becsekkolás után igénybe vettük a hotel parkolóját, ami a hátsó udvart jelenti. Az oda vezető folyosón megcsodálhattuk a szállás művészbejáróját és a gépházat is. A liftben hangulatos zene enyhítette növekvő szorongásunkat. Szerettem volna ezen még inkább segíteni, azonnal meg is látogattam a szobánkban a mosdót, amikor felfedeztem, hogy ezt más is megtette előttünk. Nagy szerencsénkre csak kis dolga akadt, de azért igazán leöblíthette volna. Ezen a sokkon túljutva elhatároztuk, hogy sétálunk egyet vacsora előtt. Visszatérve le is ültünk az étkezőben. A kínálat mintegy, a miliőbe illeszkedő, édesanyám gyerekkorát idéző menüsor volt; hideg gyümölcsleves, húsleves, sárgaborsó főzelék sült hús, illetve csirke tokány, aminek erősen sárgaborsó főzelék íze volt. Kiderült továbbá, hogy a szakács nem fiatal ember (erősen őszül). A katonás trükköt is bevetettem, hogy ha már az étel gyér akkor eszem hozzá sok kenyeret. Utóbbi szép vékonyan volt szelve, ennél fogva dobócsillagnak inkább illett volna, olyan kemény volt. Akkor és ott meg is beszéltük, hogy a második éjszakát nem fogjuk felhasználni. Másnap reggel a személyzet maximálisan korrekten járt el, a fürdőbelépőink árát nem kellett kifizetnünk. Nem meséltem el a tapasztalataimat a recepciósnak, de nem is kérdezte.