A kilenclyukú híd mellett

Ha Hortobágy, akkor semmiképpen sem mehetünk el a kilenclyukú híd és a csárda mellett (mi a hídon és a híd alatt is átmentünk a biztonság kedvéért), a csárdába pedig betértünk, a helyi ízek kóstolása végett. Az étlap több tájjellegű ételt tartalmazott, én megkóstoltam a szürkemarhapörköltet, amely tökéletesen volt elkészítve és bőségesnek is bizonyult, de a gasztrokommandósok például bivalyból készült ételeket is ehetnek itt. Gondolnak azért a hétköznapi ételek kedvelőire is. A teraszon, a fák árnyai alatt mesés volt az ebédet elkölteni, déltől cigányzenekar játszott. Hatalmas volt a tömeg, tömve volt az egész épület vendégekkel, szerencsére mi még dél előtt megérkeztünk. A parkolás a csárda előtt szinte reménytelen küldetés, ám a mosdó tiszta és színvonalas volt. Mindenképpen kalkuláljanak a szervízdíjjal! Az étlap nem csupán az ételeket tartalmazza, hanem képeket és történeteket a tájról és a vonatkozó állatokról, ám emlékeim szerint idegen nyelven nincsenek feltüntetve az ételek, és a pincérnek is meggyűlt a baja a németekkel. Kártyával is lehet fizetni. Nem tucathely - de nem is a sarki hamburgeres árait fogjuk itt találni. A lovasnapokra kitelepülve Mátán is meg lehetett kóstolni az ételeket, természetesen egyszerűbb körülmények között, sátorban és pultos kiszolgálással, ám moderáltabb árakon, rétest és 100% szürkemarhából készült húspogácsát - sőt: szürkemarha-bélszínt!- tartalmazó hamburgert is lehetett kapni. Úgyhogy aki tájjellegű ételeket akar enni, annak bátran ajánlom a helyet!