Nem szívesen élek a felsőfokú jelzőkkel, amelyekkel igyekszenek egy-egy létesítmény iránt felkelteni, erősíteni az érdeklődést, de meg kell említeni, hogy egyes értékelések szerint ez a megye legrégebbi, legértékesebb műemléke, mely őrzi az árpád-kori jelleget. Mégis kevesen tudnak róla. A templom építését 1186-ra tehetjük, ugyanakkorra, amikor az itteni premontrei prépostságot megalapította a területet birtokló, a vezetékneveket még nem használó korban egyszerűen csak Jánosnak hívott földbirtokos. Majd a XVIII. század közepén barokk stílusban alakították át, építették újra. 1840-ben, majd 1971-1974-ben is felújították, és addig úgy gondolták, hogy ez is a Jászság egyik tipikus barokk temploma. Csakhogy az 1970-ben megkezdett régészeti ásatás egy román stílusú templomot tárt fel az épületben. Innen a legrégebbi státusz, és annak eredője, hogy ennyiféle építészeti, képzőművészeti stílus megjelenése egy helyen kifejezetten ritkaság. Nemcsak a középrészben megmaradt románkori falakat, épületelemeket, hanem gótikus építészeti emlékeket is tartogat a templomépület, ahol a szentélymennyezet klasszicista falképekkel és díszítőelemekkel van tele. Miközben a barokk is hangsúlyos maradt. A Matuska Kristóf prépost idejéből, 1757-ből származó főkapu felett látható, egyesített prépostsági címer pedig már inkább a rokokóba hajló stílust mutat. A főhajó északkeleti szögletének falában a román kori templom legértékesebb részletét, egy falfülkébe foglalt domborművet láthatunk, amely a Szent László-legenda egy részletét ábrázolja. Írják az ismertetőkben. Minden bizonnyal így van. Higgyük el. Magyarázat hiányában ugyanis a laikus látogató nem sokat ismer fel a töredezett legendából. Alaprajzilag nem bonyolult, mégis sajátosnak mondott az épület, nyilván amiatt, hogy egy egyhajós csarnokban a szentély előtti részből jobbra és balra egy-egy kápolna nyílik. Az egyik kápolna felől lehet bejutni egy zárt folyosóra, ahol középkori kőtöredékeket őriznek. Az egész így együtt nekünk, a jelenkor gyermekeinek maga a középkori legendárium tárgyi megjelenése. A főoltár képe a templom védőszentjét ábrázolja: Keresztelő Szent János megkereszteli Jézust a Jordán vizében. De ami még a festészetet illeti: 1986-ban modern freskókkal gazdagodott úgymond a templombelső. A bejárat bal oldalán Keresztelő Szent János, a templom névadójának életéből vett jelenetek; a jobb oldalon pedig a premontrei rendet alapító Szent Norbert és a szerzeteseket ábrázoló falképet láthatunk. A magunk részéről nem rajongunk az ilyen képekért, maradtak volna inkább fehérek azok a falak. De amennyi stílus itt már keveredik, megférnek még ezek a freskók is.
A kijelzett darabszámba és átlagba beszámítjuk partneroldalunkon, a Szállásvadász.hu oldalon leadott értékeléseket is. Ott lehetőség van szöveg nélkül is értékelni. Az ilyen (kizárólag pontozásos) értékelések nem kerülnek megjelenítésre. 
