Petőfi Sándor Jászalsószentgyörgy

Szóval, ezt a szobrot kétszer is avatták, először termelőszövetkezet volt, akkor a lánglelkű költő a világ népeinek szabadságáért emelt szót, és lengette bronz köpönyegét, aztán a szövetkezetet felszámolták Petőfistől, a falu meg megszerette, visszavásárolta a szobrot, és most kiemelt helyen gyalogol tovább töretlenül, Jászalsószentgyörgyön úgy megyen, hogy kissé keresztezi Szent István fejének útját, de, mint tudjuk, ő utálta a királyokat, uralkodókat, bájos mikorunk meg újra imádja. Na, hát ezért vág ilyen zord képet a költő, amilyent vág. Sajnálom! - mondtam neki halkan, hogy mindenki az ő hátán lovagol.