Ezt egyenesen imádtam

Az iskola előtt (un. "kisiskola") kapott teret ez a kút, a tudás kútja. Fent egy oszlopon egy fülesbagoly ül, őt azonosítja mindenki a mesék alapján a bölcsességgel, könyvet tart persze, mi mást, hisz művelődik éppen. De ez a kissé szájbarágós része eltörpül amellett a kompozíció mellett, hogy a fehér kőből született ártatlan pici lány odament - képzeletünk szerint - a kis medence széléhez, amiben nem csak az a lényeg, hogy víz csobog, de a környezete is tele van könnyvel, csodaország, mesevarázslat, letette szépen a kis pöttömke papucsait a parton, táskáját is lepakolta, felragadott pár vaskos könyvet, begázolt ebbe az örömtengerbe és a maga kis szigetén boldogan és elmélyülten olvas, kizárva a külvilágot, élvezi a csodás máslétet a szórakozva művelődés rezervátumában. Kár, hogy ebben a kulturális mocsárban rekedt korban ez a fehér kislány csak egy fehér holló... bár ne így legyen!