honfoglalás-kori látogatóközpont a falu másik végében, de az innen vagy 3 kilométerre van, Szóval, itt voltak a sírok, itt találtunk rá az ősök vagy nem ősök maradványaira. Halkan legyünk őszinték: a IX-X. században (valószínű, hogy) mindenféle törzsek, bandák éltek ezen a tájon, a magyarok valószínűleg nem tudták még, hogy ők a magyarok, itt voltak a hunok maradékai, aztán a szlávok, avarok, gepidák, alánok és ki tudja még, hogy kik nem, de mindenesetre a korra jellemző díszeket, szerszámokat találtak itt, és szokatlanul gazdag és nagyterületű a lelőhely, érdemes végigsétálni a környéket, én magányosan tettem, egy szépséges késődélután, így hát gondolataimba merülve nézegettem a helyet. . . egyébként mindegy, hogy magyarok vagy nem magyarok voltak, mindenképpen az elődeink, belőlük vagyunk, az ő véreik keveredéséből. valószínűleg nem nemesgondolkodású, pallérozott elméjű hősök voltak, hanem pusztai rablók, ez nem pejoratív, ebből éltek, nem csak ők, mások is akkoriban. Most minden fára odaírja a történelmi giccs-elvárás, hogy ó, dicső, ó, nemes, ó, fényességes. . . Hát istenem, ez van, az egyszerű ember csak ilyen módon jut hozzá a hazafias hevületéhez. Az, hogy a kereszténységet szimbolizáló kereszt van az ezeréves múlt történelmi emlékművén, nevetséges, vagy inkább anakronisztikus. De ez nem von le semmit a hely jelentőségéből, itt állunk, ahol ők álltak és haltak egykor. Nos, ezekkel a gondolatokkal megrakottam mentek kifelé a mezőről. amikor egyszerűen megtámadott egy kutya. . . pontosabban nem megtámadott, inkább játékból megrohamozott többször, csak ezt először még nem tudtam. Felugrott rám, a nyakam fel harapott, én rémültem ellöktem, ordítottam, fenyegettem, (tudjuk, az országban évente kb. 5000 kutyatámadás történik átlagosan és abból vagy 10 halálos is) ezt a kutyát nem ismertem, kétségbeesetten kerestem a gazdáját, hátha itt van és csak futtatja az ebet, de nem volt senki, csak az a magányos kutya égen és földön. A Nyírség falvaiban, azok környékén rengeteg kutya mászkál szabadon, kint az utakon, erdőkben, nem tudhatod, melyik kóbor, vagy kitett állat és melyik az, ami csak kijött a kertből szaladgálni egyet. A "küzdelem" során aztán pajkos játékká szelídült ez az eset, pontosan úgy szórakozott velem a haver, mint Kevin Costnerrel a farkas a Dances With Wolves című filmben, én meg arra gondoltam, hogy itt valami reinkarnáció van, az ősök szelleme kutya képében. . . és most üdvözölni akarnak a temetőjükben. Na, aztán némi sportos szaladgálás, kergetőzés után abbahagytuk, eljutottam az autóig, és búcsút intettem kutyáknak, ősöknek egyaránt.
A kijelzett darabszámba és átlagba beszámítjuk partneroldalunkon, a Szállásvadász.hu oldalon leadott értékeléseket is. Ott lehetőség van szöveg nélkül is értékelni. Az ilyen (kizárólag pontozásos) értékelések nem kerülnek megjelenítésre. 
