Így önmagában nem annyira

Kovács Ferenc szobrairól elmélkedtem, az apjáról készült citerázó parasztról, amikor nem messze tőle ez a mű is beérkezett a képbe. Mi ez itt, és mi célja van? Így önmagában nem mond semmit, valami lakóteleki térplasztika. De ez nem az volt, eredetileg díszkút, élő teknősökkel, az út túloldalán, egy másik parkban. Aztán lett egy törvény, az élő teknősök nem szerepelhetnek csak úgy mókából dísztárgyként, Nepomuki Szent János meg már ott kopogtatott, tartva a kis sorszámát, hogy most majd ő jön a szobrok és díszkutak nagy körtáncában, szóval a cseh szent visszafurakodott a helyére, teknősök mentek, az élőket szobrokra cserélték, a kút közepén álló plasztikát is különpakolták, függetlenül a kúttól, és most ott állnak a parkban, külön-külön, egymást vesztve.