Szent Márton plébániatemplom Kunszentmárton

A város legszebb műemléki középülete a nagytemplom, más néven a Szent Márton plébániatemplom, Kunszentmárton szimbóluma. 1784 őszére készült el a késő barokk stílusú, belső méreteiben is jelentős nagyságú templom. A nagyszerű épület többek között Rabl Károly Jászkun kerületi kőműves mester keze munkáját is dicséri. Rabl Károly, gyöngyösi építőmester neve igencsak ismert és elismert ezen a vidéken. Az ő nevéhez fűződik a Debreceni Református nagytemplom építése végső munkáinak befejezése vagy például Törökszentmiklós és Kisújszállás református templomainak megépítése. Kunszentmárton katolikus nagytemploma azonban nemigen hasonlítható az egyszerűségre törekvő református templomok stílusához, a tornya nemcsak kecses, de osztott és díszített, ráadásul nem egysíkú, hanem homorú íves falakkal csatlakozik a hajóhoz, fölötte pedig gazdagon formázott sisak magasodik. A főbejárati ajtó fölötti díszek egyike könnyen felismerhető, hiszen az a Lehel kürtje, más néven a Jászkürt ereklyét ábrázolja, mi legalábbis így gondoljuk, az akkori községet ugyanis a török idők után a jászok és a kunok telepítették újra. A kunokra való tiszteletteljes emlékezésül pedig, mint sikerült kiderítenem, Kunország címere látható fentebb, a kétfarkú oroszlánnal vagy kutyával. Kétfarkú kutya? Ajjaj, ez már politika! Menjünk inkább be a templomba. Mentünk, de csak a szokásos rácsig jutottunk, onnan kukucskáltunk a főhajóba. Barokk, késő barokk, copf stílusú, amit messziről láttunk. Őszintén szólva, ebből a fajta barokkból nekünk ennyi elég is volt. Jobban esett a szép őszies napsütésben körbesétálni, kívülről csodálni Istennek eme házát.