Bejárás

Nos, azzal, hogy megnéztem a kombinált jegyemen lévő második "múzeumot" is, azaz magát a kastélyparkot, tulajdonképpen bejártam akarva-akaratlan a "barangoló" tanösvény vonalát is. Valahol azt olvastam, hogy ez az ország egyik legromantikusabb, legvadregényesebb kastélyparkja, ezt egy kicsikét vitatám, ahhoz nem elég változatos. Van egy szép nagy tó és van benne egy sziget. Az un. tanösvény meg körbejárja a tavat. Ez nekem is sikerült, bár nem így terveztem. A sziget hídjához elérve egy lezárt útszakaszt találtam, bőgtek a fűrészgépek a favágók kezében, és nem engedtek át. Maflán hivatkoztam arra, hogy láttam, hogy előttem bementek ugyanitt vagy hatan, ne kényszerítsen rá, hogy gyalog megkerüljem az egész tavat, de a tar brigádvezető közölte, hogy le van zárva az egész kastélypark, favágás van, és ha nem tűnök el innen, rendőrt hív. Mondtam, hogy hívjon bátran, itt a jegyem, ideszól, megvásároltam... De nem mentünk egymással semmire, így hát duzzogva, mérgelődve megkerültem a tavat és úgy mentem be a szigetre. Közben láttam, hogy nem csak "beteg" fákat, de egészen egészséges bükköket is többször kivágtak a természetvédelmi területen. Hiába, rezsiharc van, erdőgazdálkodás, téli fatüzelés meg igazmondás is. A sziget is szép, mérsékelten, de szép. Akad itt mocsári ciprus a látványos léggyökereivel, meg egy színpad is a sziget közepén Beethoven-szoborral. Kissé rendezetlen benyomást kelt az egész. A sétálóutak a tó körül viszont gondozottak.