Viharkaland

Egy hete, hétfőn elég nagy tombolda volt az egekben, és úgy alakult, az volt a terv, hogy na, majd a Tölgy vendéglőben eszünk Mátraházán, jók a referenciák, hát biztos jó is lesz. Jól megnéztem, kedden és szerdán van zárva, de hétfőn nyitva van, 11 és 19 óra között. Délelőtt még rekkenő hőség volt, nagyon szomjas voltam, nagyon szerettem volna inni is. Odaértünk. És mire beálltam a bazinagy parkolóba, éppen szemben a Tölggyel, akkora vihar csapott ránk, hogy kiszállni se nagyon lehetett. Elsötétült minden, üvöltött a szél, ferdén vágott az eső. Ilyenkor az nagy kérdés, hogy fa alá állsz, ott csapjon agyon a villám, vagy a nyílt tér közepére, akkor meg a jég... na, és mikor ezen tépelődtem, rettentő jégeső kezdett el verni, borzalmasan kopogott minden részen, féltem, hogy betöri a szélvédőt, vagy horpadásokat eredményez. 10-20 percig vert, aztán elment a jég, a felhő, alábbhagyott az eső, kiszálltunk, és tócsákon áll szökeltünk a Tölgyhöz. Ajtó zárva, egy cinikus fazon kijött a rángatásra, ők ma háromkor bezártak és kész. Így aztán, mint egy megvert kutya elballagtam a parkoló másik végébe, ott gubbaszt ez a Márta büfé, ott éppen romeltakarítás volt, pakolták el, vitték be, ami még nem ázott el és menthető, közben kértem egy kólát, ez volt a cél és végre ittam valamit. Ebbe a szituációba sokkal több nem fért volna bele. ennyi történt mindössze.