de, jön, ott jön egy idősebb úr, rendesen felöltözve, nem ám csak úgy a hétvégi panyóka, decens kis sapkában, komótosan kijön, kinyitja a kaput, majd szól, hogy féljünk egy kissé, torpanjunk meg, mert megköti inkább a kutyát. . . ok! Csak kösse! Azután nyertünk belépést, a kis melléképületből kialakított kiállítási térbe. Egy nagy rakás fafaragás körbe a falon! Mind diófából készült, lapos, és hát így valamennyire olyan is, mint a csipke, néha konkrét jeleneteket ábrázol valami egységes háttérmintán, néha meg csak úgy, különálló tárgy. Majdnem mindegyik ilyen kétdimenziós domborműszerű alkotás, de azért akadnak kivételek is. Érdekes végignézni. Ahogy beszélt a műveiről, az alkotás folyamatáról ez az ember, mintha feltettek volna egy lemezt, ami lejátszódik benne, belekérdezni nem érdemes, nem biztos, hogy akadálytalan kommunikáció lesz belőle. De ez az ember egy őstehetség. Saját magától rájött ennek a nem is létező műfajnak az ízére, kidolgozta a szükséges technikát és diófából csipkéket farag. Néha kissé elrugaszkodik a valóságtól a kép, de hát a művészet szabad. Nem baj. Ebből él, azt hiszem, hogy ezt csinálja és mutogatja is szívesen. Ne kerüld le, nem érdemes kihagyni!
A kijelzett darabszámba és átlagba beszámítjuk partneroldalunkon, a Szállásvadász.hu oldalon leadott értékeléseket is. Ott lehetőség van szöveg nélkül is értékelni. Az ilyen (kizárólag pontozásos) értékelések nem kerülnek megjelenítésre. 
