Asszociációk

Hát mit csinálsz, ha ködös, derengős, hideg napon Nagykovácsiban mászkálsz és a honfoglalási emlékműre bukkansz? Körülnézel, hogy nem lát senki, aztán asszociálsz egy nagyot... vagy kettőt.... Mert. hogy mi is ez és mi jut róla eszedbe? Hát ugyebár van a világ legismertebb kézmozdulata, az ökölből felfelé tartott középső ujj, ami jelenthet ugyebár... ööö... sok mindent. Itt ragozni obszcén lenne. Szóval, jöttek ezek a magyarok, mármint mi, beékelődtek az amúgy már itt élők kellős közepébe, aztán felmutattak egy középső ujjat latinoknak, indogermánoknak egyaránt. Addig-addig, amíg az augsburgi csatában jól el nem kenték a szájuk szélét. Abból egy kicsit értettek, már nem voltak annyira mutogatósak, de hát a történelem arról szól, csak újból és újból borsot törjenek a földrész orra alá. Vagy egy ujjat az ülepébe... Na, nem mintha jelenleg éppen nem ez zajlana, már megint csak kontinensnyi fejfájás, hogy hogyan rekesszék ki a közösségből az állandó akadékoskodó mutogatóst. Na, hát ilyen emlékmű ez, aztán mindenki asszociálhat szabadon arra, amire csak akar.