Kocsmai kaland

Balatonra mentem éppen, ronda, esős időben, és közben eszembe jutott, hogy dél körül indultam, étlen-szomjan, valamikor délután fogok leérni, hát közben együnk valahol, ahol még nem jártunk... gondoltam, hogy talán Csór... a 8-as út már régen kikerüli, talán, ha átmennék rajta, akadna egy falat. Semmi. Bezárt, eladó csárda, bezárt, eladó falatozó... akkor talán majd Pétfürdőn.. letérek, bebarangolom, egy sörözőben kaptam is ötletet, hogy menjek hová, találtam is egy bezárt éttermet. Gondoltam Vigántpetendre, ott a parkolóban volt valami nagyon magyaros dolog, hát eladó, bezárt... a többi helyen meg már jobbra is, balra is voltam. Tapolcán is, így hát átmentem rajta. Valami falut talán... így jutottam Nemesgulácsra, és így pillantottam meg a Rodeo Pub-ot. valami kaja is volt kiírva kívül, hát gyerünk befelé! Nos.... lehet, hogy jobb napokat is élt meg a hely, most egy félreeső parkoló megfáradt lelkeknek. A pultban egy típuslány áll, talán minden magyar faluban van egy ilyen feketére festett hajú szépség, akinek a relatív szépsége valószínű abból fakad, hogy nem túl nagy a konkurencia helyben ezen a téren. De kedves volt, kicsit meglepődött, hogy enni akarok, de hát ki volt írva, két vagy háromféle fogás is, nincs mese, itt a vendég, enni akar, gyerünk! Mondta is szabadkozva, hogy dehát ez csak egy falusi kocsma! Rendben, akkor is ennék. Jó, hát akkor rántott csirkemell, hasábbal. Meg uborka is. 20 perc, az úgy jó lesz? Jó bizony! Elment hátra a konyhába, a művelet néha megszakadt, mert egy-egy számkivetett odatántorgott a pulthoz és utántöltést kért. Volt egy merev fazon, aki rendszeresen elcsoszogott a pultig, kikérte a valószínű legolcsóbb felest, a legolcsóbb üveges sörrel és ugyanebből egy dobozossal is, lenyomta, visszaült és termelt tovább, mint egy sokat fogyasztó retro autó. De voltak ott még páran a félhomályban. Van a helyiségben zenegép is, csak éppen üzemen kívül. Meglett a húsom, evőeszköz frissen elmosva, még vizes. Eszem, eszem, amikor a közepéhez érek, hát, az eddig fehér, megsült hús lila nyerssé változik. Megyek a lányhoz, mutatom. Megállapítjuk a tényállást. Elnézést kér, nem gondolta volna, kisüt nekem egy másikat, ingyen ajándékba. Nem kell, süsse át ezt. Megtörtént, eszem tovább. Közben megint eleredt az eső, boldogtalan nyomor zuhan a tájra, mindenki elhatározza, hogy nem megy innen sehová haza, hanem iszik tovább. A WC-re is elbotorkálok, valami sötét raktárfélén keresztül kell odáig elmenni. De hát el kell. Kifizettem a kaját, olcsó volt. Meg egy kaland is.