Kitérő

Tételezzük fel, de tényleg, csak tételezzük fel, hogy autózol az 1-esen vagy az M1-esen, és hirtelen rádjön, hogy évek óta számtalanszor elmentél egy ilyen tábla mellett, hogy "Óbarok", és azt sem tudod, hogy hol van, hogy néz ki, pedig milyen rejtélyes neve van! Na, menjünk és igyunk egy kávét Óbarokban! Végigautózva a főúton, valóban akad egy alkalmasnak látszó hely, persze nyilván tudod, még mielőtt belépnél, hogy a kiírás ellenére azért ez csak egy kocsma, a feleségem be sem akart jönni, de egyszer élünk és kaland az élet! Erősen savanyú alkoholszag vág képen, ha bemész, hideg van kint, nem nagyon szellőztetnek, a helyi polgárok egy speciális csoportja meg issza bent az olcsó sörét. Pont úgy, ahogy pont ilyen helyeken és pont abban a ruhában. Mi akkor kávét kérünk a pultnál. Ez okozott egy futó meglepetést, de aztán kiadta magából a kis kávéfőzőgép az anyagot, és mi megittuk a... nem szépítem, bűnrossz kávét. A kiszolgálás kedves volt, és kedélyes, a kávé nagyon olcsó, 200 forint fejenként és a pultos előzékenyen meg is kérdezte, hogy cukrot vagy édesítőt kívánnánk inkább bele? Azután körülsétáltam, megköszöntük és elmentünk, témát adva ezzel a helyieknek és persze magunknak is hazafelé.