"Hazafelé azon gondolkodám..."

Jöttem vissza a megyehatárról, és azon is az éppen ott álló eszterpusztai romtemplomtól, amikor Vendelt itt láttam az út szélén, és mivel nem volt nagyon sietős a dolgom, hát váltottunk pár szót. A legtöbb germán eredetű faluban jelen van, mert a svábok nagyon kedvelik. Elvileg a pásztorok, meg a földművesek védőszentje, de az igazság az, hogy a fene se érti, hogy mitől ilyen népszerű. Hiába kutattam a róla leírtakat, semmi olyant nem találtam, ami ezt indokolná. Pásztor volt, nem akart pásztor lenni, remetéskedni akart, a szobron az is látszik, hogy dacból rátapos a koronára, talán király lett volna, ha nem lóg el hazulról, legalábbis skót vagy ír törzsfő, de hát ő csak maflázott és ájtatoskodott. Ettől aztán a végén még apát is lett, de hogy abból is mi haszon származott, azt nem tudom. Utóélete, hogy meglehetősen sokfelé osztódott, tele van vele a svábság, ezt a szobrot meg Hein Margaréta és Hein Antal adományozta 1872-ben, hogy legyen, Azóta itt ázik, fázik az út szélén, ha nagyon lekopik, akkor esetleg felújítják.