Kézről kézre szálló kastély

A faluban több nemesi rezidencia is található, de ez az épület hordozza leginkább a 19. és 20. századi vidéki történelem nyomait. Szépen sütötte a késő délután nap a frontoldalt, sárgás-vöröses fényben játszik. Hát, keményen le van kerítéselve a főút felé, van ahol duplán, oldalt meg egy játszótér van, anyukák, apukák bágyadt őszi nap végén gyerekeket legeltetnek, hát odamegyek face to face ismerkedni a helyi magasröptűekkel. Szépen halad a szó, a kastélyról beszélünk, kérdem, hogy látható-e? Ez?? Most aztán biztos nem! Mióta új tulaj van, azóta nagyon le van zárva, se ki, se be! Hát aztán te meg elhiszed, vagy nem hiszed el, néha nem árt kételkedni, mint Tamás tette a Bibliában, szóval, szépen, csendben megkerültem az épületet, a másik oldalon egy egész hosszú kerítésdarab hiányzik, felhívás táncra! Na, akkor surr befelé! Valahol azt olvastam, hogy szép épített kályhák, ívelt bolthajtások Hát, khmmm ehhez képest na, látod. ami van, mutatom. Hát ennyi. A földszint (19. század első fele): Az alapokat a Weöres család rakta le, ekkor még egy szerényebb, földszintes, tiszta klasszicista stílusú úrilak állt itt. Az emelet és a historizálás (1850-es évek közepe): A család a század közepén egy teljes emelettel bővítette a kastélyt. Ekkor csatolták hozzá a hátrafelé nyúló, T-alakú lépcsőházat, a homlokzat pedig divatos romantikus és eklektikus (historizáló) díszítőelemeket kapott. Az emeleti ablakok felett boltíves, emberi fejformákkal (maszkokkal) díszített zárókövek láthatók. A kastélyt 1916-ban Weöres Istvántól Ostffy Lajos Sopron és Vas vármegyei főispán vásárolta meg. Nem sokkal később, 1919-ben nemes gesztust tett: átengedte az épületet a község számára. Ennek köszönhetően a kastély hosszú évtizedeken át nem főúri pompát árasztott, hanem közfunkciókat látott el: itt működött az evangélikus lelkészlakás, a falu orvosi lakása és a körzeti orvosi rendelő is. Ez a hivatalos szöveg. És te ebből itt mit látsz?