Kedves, aranyos hely

Pusztaszabolcsi zarándoklatom kellemes felfedezése volt ez a kis ebédlő. Miután az Ot-tóból olyan keményen elhajtottak, éhesen bolyongtam a településen, abban a hitben, hogy itt nincs mit enni. És akkor az állomástól nem messze megláttam ezt az ebédlő feliratú kis helyet. Az ég küldte. Barátságos, kedves fogadtatás, a hölgyek valahogy azt fejezték ki jókedvűen, nevetve, hogy nem sok minden van, de ami van, azt szívesen adjuk, ráadásul olcsón is. És így is volt. A helyiek általában elvitelre kérnek itt ételt, én meg hová vigyem? Az árokpartra? Szóval, itt megenném szerényen. Nos, van is egy falatnyi kis emeleti rész, oda lehet feltelepedni. Ételem neve "bundás főétel", a köret neve köret, a savanyúság meg savanyúság. Úgy tűnik ezek itt kategóriánként egyárban vannak. Tálcám neve meg tálca, tányérom meg tányér. Láthatóan céklát ettem magos panírba öltöztetett hússal és petrezselymes borgunyával. Teljesen meg voltam elégedve. Az emelet csak az enyém volt, semmi luxus, semmi túlzás, natúr célszerűség. Még mikró is van fent, ha melegíteni akarsz. Fizettem mindezért 2150 forintot. Ajánlom is a helyet, csak figyelj, mert viszonylag korán bezár délután.