Az ittjártam.hu alapján választottam ezt a helyet.
A röjtökmuzsaji Verseghy kastély leginkább Szidónia szálló néven ismeretes, az étterem meg a Valentin nevet kapta. Recepción kedvesen fogadtak, az étterembe kalauzoltak minket, a felszolgáló úr szabadon hagyta a kérdést, hogy kint vagy bent szeretnénk enni, a kintet választottuk, gyönyörű a kert, és az időjárás is nagyon alkalmas volt. Szépen meg volt terítve, minden eshetőségre készen, de amikor közöltük, hogy csak levest fogunk enni és főételt, akkor a pincér egy mozdulattal, kissé durcásan lerabolta az előételhez adott eszközöket. Feleségem gyömbéres-tonkababos meggylevest evett a szükséges adott és ropogós textúrákkal, én meg gyöngytyúkevesbe fojtottam bánatom. Előtte kaptunk kis welcome-falatkát, semmi érdekes, sós vaj volt, de a hozzáadott kenyérdarabkák rendkívül finomak voltak. Leveseinkkel aztán elvoltunk egy darabig, a másodiknak kért főétel nejemnek a harcsafilé házi kimchivel volt, nekem meg a mézes, levendulás kacsamell paszternákpürével. Nagyon meg voltunk elégedve az étkekkel, ez azért mégis csak egy elsőosztályú étterem, úgy is főznek. A kiszolgálást nevezzük másodosztályúnak, ez sem rossz, de azért van mit fejlődni. Például a vajas-maszatos kést, meg az üdvözlőfalat maradékát nem hagyom a vendég asztalán, azzal a feladattal, hogy majd egyen azzal tovább később is. Na, ez milyen már? A pincér egyébként szuszogós, kedélyes, osztrákul is kedélyes rutinosan, meg magyarul is. Ez egy olyan osztrák-magyar szálló lehet, gondolom, a zászlók meg a vendégek alapján is. Azután ittunk limonádékat meg kávékat is, a számla nem lett hajmeresztő a minőséghez képest, 28 ezer forint körül fizettem, ebben nincs borravaló meg szervizdíj sem, kártyával nem is lehet, azt valami készpénzzel kívánatos pótolni, ha úgy gondolod. De a hely megérdemli, rendkívül kellemes környezet, ebéd után séta a kastélyparkban, rózsakertben, szóval, élményebédnek is mondhatnám nyugodtan.
