Kihagyhatatlan 2017. szeptemberben, egyedül járt ittÉrtékelt: 2018. március 13.
Ajánlom a helyet másoknak is!
Gyerekkorom óta eljárok erre a helyre. Sok embernek mutattam már, de a legfenségesebb egyedül meglátogatni. Vagy a szerelmeddel kettesben. Hatalmas törzsű ősfák veszik körül, és elképzeled, ahol valaha a szerzetesek itt élték mindennapjaikat, ebben az erdőben. De talán az egyik legizgalmasabb a salföldi majorból kilátogatni ide, lóháton. Vagy, ha nem vagy elég merész, akkor társzekérrel zötykölődve. De mindegy, hogy hogyan, megéri! Inkább tavasszal és ősszel, amikor senki nem jár erre, csak a szarvasok, vaddisznók és a múlt.
Aki idáig elgyalogol (mert csak terepjáróval, lovaskocsival vagy lóháton lehetne biztonságban ide jutni), azt már út közben, a fák között megérint a hely varázsa, és amikor eléje nyilik a kis emelkedőn lévő romos kolostor, a szépség és az áhítat rabul ejti. Szinte elvarázsolva bolyongtam a régi...
2017. szeptemberben, egyedül járt ittÉrtékelt: 2018. március 13.
