Az egy a nyolcból

Mondhatnám, hogy az ittjartam alapján jutottam ide, mert innen tudtam, hogy itt van, de ezt nem én választottam. Jó cimbora, helyi erő, aki, miután megnéztük a Taródi várat, hát átkalauzolt ide. Műszaki ember lévén jó néhány információt adott az ívelt, ragasztott oldaltartókról, és miután az érdeklődésem így lett felcsigázva, így valóban, ahogy ZigZag is írja, 50-60 méterre álltunk meg a tövétől, és pár lépcsőn felhágva jutottunk a talapzatig. A felmászás közben megtudtam, hogy állt itt régen egy kisebb ilyen, fele ekkora volt, de túlnőtték a fák, értelmetlenné vált, leromlott. Ezzel a mostanival meg tényleg átlátunk újra a fák csúcsa felett, és valóban el is láttunk a Fertő-tóig. Közben egy izmos kis nő megállás nélkül le és fel szaladgált a lépcsőkön, ahogy leért indult fel, és tetejéről rohant is le. Kérdeztük, hogy ezt hányszor csinálja meg? Azt mondta, nem tudja, csak csinálja. Talán valami bibliai átok, vagy Zeusz, Jupiter ítélete. De mi azért megálltunk a tetején, és szép látványokban fürdettük a szemünket.