SAJNOS NEM LÁTTUK!

Már fél évvel ezelőtt, a március 15-ei ünneplésre szerettünk volna elmenni a Benczúr-kúriába. De akkor nagyon elromlott az idő, és a gerincproblémám is súlyosbodott, így elhalasztottuk a látogatást. Egészen mostanáig, amikor is Hollókőről csillagtúráztuk be a környéket.
Mivel a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. weboldalán kifejezetten felhívják a figyelmet rá, hogy a látogatói parkolóból a kiállítás épületéhez vezető út meredek, telefonon érdeklődtem a kúriánál mielőtt elindultunk Nógrádba, hogy igénybe vehetnénk-e a felső parkolót, mert még mindig van némi korlátozottság a mozgásomban. Egy úr nagyon kedvesen tájékoztatott, hogy ha felhívjuk a kúriát, amikor ott vagyunk, akkor lesz erre lehetőség.
Csakhogy én balga módon bíztam az internet működésében, és ezért nem írtam fel kis papírcetlire a kúria telefonszámát, sőt a telefonba sem mentettem el. Ugye-ugye pedig a régi, jól bevált módszerek... Megérkeztünk, láttuk, hogy a bejáratoknál nem állhatunk meg autóvaL, mert az útszakasz nem belátható. Igen ám, de amíg beljebb mentünk a település irányába, és megálltunk a buszmegálló mögött, már jelezte is a telefon, hogy Szlovákiában vagyunk...! Nem voltunk, de ez még nem okozott volna problémát, csakhogy ugyanekkor az internet is elszállt! Felhívtam a tudakozót, ott viszont azt mondták, hogy nincs bejelentett telefonszáma a kúriának!
Ez volt az a pont, amikor feladtuk. Vigasztalódásul elmentünk megnézni a temetőbe Benczúr Gyula mauzóleumát.