MAUZÓLEUM ŐRZI NAGYSÁGÁT

Benczúr, a festőfejedelem, Benczúr Gyula, az utolsó festőfejedelem. ekként jellemezték gyakran a művészettörténészek a festő nagyságát, fontosságát a magyar festészetben. Életében, alkotói tehetsége teljében, az adott kor megítélése szerint jogos is lehetett ez a minősítés. Ma már, száz évvel a halála után a szakma is árnyaltabban értékeli művészetét, a magyar festészetre gyakorolt hatását. A nagyközönség pedig jószerével mit sem tud róla. A Magyar Nemzeti Galériában is csak nyolc festménye van kiállítva. A Benczúr-kúria népszerűsítése és ennek a síremléknek a meglátogatása viszont segíthet abban, hogy akik ide eljönnek, azok valamelyest érdeklődjenek Benczúr művészete iránt.
A baldachinos kialakítású mauzóleum százados fákkal körülvéve áll egy kis emelkedőn Szécsény-Benczúrfalva kifejezetten hangulatos temetőjében. A síremléket a festő halálának 10. évfordulóján, 1930-ban állították fel. Benczúr Gyula domborművét, amely mauzóleumának főoldalán kapott helyet, Kisfaludi Strobl Zsigmond készítette. Ezért, akik szeretik az ilyen fellengzős megfogalmazásokat, azt mondják, mondták, hogy a festőfejedelem portréja a szobrászfejedelem alkotása. Benczúr halálának százéves évfordulója alkalmából a Nemzeti Örökség Intézete teljes körűen felújította a síremléket, amely 2008 óta védett, a nemzeti sírkert része.
A mauzóleum mellett egy kis szarkofág jelzi két gyermeke sírját. A másik oldalon két, már jócskán lepusztult, földbe süllyedt sírkövön az Ürmössy nevet tudtuk felfedezni. Ott is a nagy festő hozzátartozói nyugodhatnak, hiszen Elza nevű leánya Ürmössy Jenő földbirtokos felesége volt. Ha már a kúria látogatói közül sokan eljönnek ide a festő mauzóleumához is, ezeket a sírokat is illendő lenne legalább megtisztítani.