Az egyik ebéd a térképen

Máriakéménd után, miután megnéztem a kegyhelyet és elhoztam ezt a kedves embert Szederkénybe, aki miattam kijött busszal Pécsről és visszafelé innen ment neki a járat, szóval, út közben megérdeklődtem, hogy hol is lehet enni itt a közelben? Miután reggel óta úton voltam, és nem ettem még semmit. A képeken látszik, hogy világosban megyek be és sötétbe jövök ki az étteremből, ehhez kalkuláld az időt. A környéken meg nem hemzsegnek a helyek, ahol enni lehet. És a kedves ember a kegyhelyről ezt ajánlotta. Így kerültem ide. Egyáltalán nem néz ki rosszul a hely, nincs lepusztulva, és nem csak pizzéria, de valamiket enni is lehet azon kívül is. A fogadtatással semmi baj, tényleg udvarias. Szimpatikus srác teszi a dolgát. Cigánypecsenyére fájt a fogam, azzal képzeltem megtömni magam. Valakik ettek a bejárat mellett, két helyi lehetett, ki-bejáratosak voltak a pultban-konyhában, az étkezés minden létező illemszabályának fittyet hánytak. Ööö.. mondjuk a felszolgáló is, oda rakta nekem a tejfölös uborkasalátát jobbkézre, ahogy a képen látod. A hasábburgonya kőkemény volt, nem lehetett beleszúrni a villát. A szalonnakorból kikupálódott kakastaréj brutálisan sós volt. A pecsenye meg hát sült hús, apró fokhagymadarabkák rászórva. Nem volt egy nagy találat. De hát valahol enni kell, nem? Most nézem a számlámat, a cigánypecsenyén kívül valami 5 db Cappy-t tartalmaz kimérve, más ás más gyümölcsből... én ilyenre nem emlékszem, hogy 5 különböző Cappy-t megittam volna, de ezért nem fogok visszautazni Szederkényre. Nos, ezekkel az ismeretekkel vágj neki Szederkénynek, ha gondolod.