Nem csak libanyakúaknak

Szeged egyik kertvárosi vendéglője,amely nagy népszerűségnek örvend a környező települések lakói között is.Családias hangulat jellemzi{mindenki ismer mindenkit;néha előny,néha hátrány a férjeknek(is) :)}.Mivel Nekünk asztalfoglalásunk volt,a snájdig pincérfiú(mint később kiderült,családos ember)széles mosollyal,az asztalunkhoz vezetett.Leegyeztette a menüt,majd türelmesen felvette az italrendeléseket,mert kicsit gondolkoztunk,ki mit igyon.Mivel nem Mi voltunk az egyetlen vendégek,a többieket is ugyan olyan türelemmel szolgálta ki, és még a gyerkőcökhöz is volt pár vicces kérdése,amit a kicsik teljesen természetesnek vettek. :) Közben a tanuló-lányokat is igazgatta,ki merre-mit-hogyan csináljon,és már a nézéséből tudták,hogy jó vagy nem jó,amit csinálniuk kellet volna. Az ételek ízletesek voltak,vegyes tálakat rendeltünk,bár Nekem a sajtos-sonkás tekercs kicsit túl fűszeres volt és a rizs kicsit hideg(de,ez az Én saját problémám).Az italok kellemesen hidegek voltak,a desszertek meg jó édesek(ahogy Én szeretem).Fizetéskor korrektül le volt írva miből-mennyit fogyasztottunk. A parkolási lehetőség kevesebb,mint amit elbírna a vendéglő,de a vendégek feltalálták magukat,ahogy láttam. :) Egyszóval,aki nem akar puccos helyere menni,aki nem szereti a belvárosi nyüzsit,azoknak találták ki ezt a helyet(szerintem).