Másfél órás menüebéd!

Már jártunk itt egyszer korábban, és elégedettek voltunk. Megpróbáltuk hát a napokban ismét, de most nagyon nem bizonyult jó ötletnek.
Kellemes a hely belső berendezése, hangulata, és láttuk, hogy több asztalnál kedélyes hangulatú kis társaságok ebédelik a menüből választott ételeket. Menüs ételsorukat – a honlapon található ismertető szerint – egy hétre állítják össze, amelynek összetétele: leves, második fogás, idényjellegű gyümölcs, vagy sütemény (desszert). Három menü és egy napi ajánlatuk van. A Merci-menü ára: 1090 Ft.
Minden biztatóan indult tehát! A bájos és kedves kiszolgáló fiatal hölggyel kezdetnek tisztáztuk, hogy száraz és nem édes vörösbort kérünk az ebédhez (nem nagy ügy, de engem azért ez a kérdésfeltevés mindig már eleve meglep…). A barátnőm és a párom rendelt levest is, aminél jó pontként értékeltük, hogy nemcsak a kiírt babgulyást tudták ajánlani, hanem igazi húsos húslevest is. Még mindig rendben volt tehát minden. Elkezdtük várni a második fogást. És vártunk, és vártunk… Közben a helyiség kiürült, magunkban ültünk, és egyre jobban fáztunk a gyengén fűtött étteremben.
Egyszer csak jő a felszolgáló, és kérdi, mert elfogyott a rizs, mivel hozhatja a kért húsgombócokat. Mondtuk, ilyen-olyan krumplival, de lehetőleg mielőbb, mert hamarosan vagy éhen halunk vagy megfagyunk. Végül megérkezett a második fogás: a barátnőm tányérjáról hiányzott a mártás, az enyémen a sült krumpli sötétbarna színnel riogatott… A párom ételében gusztusos volt a kétszer forgatott sült krumpli (vajon én miért nem kaphattam ilyet?), nála viszont a mustáros sertés szelet volt "kissé" szívós.
Ennyi volt, és nem mondtuk, hogy Merci!