Székely jelek párhuzamai az Iseumban

A "Szent Márton és Pannónia" kiállítás egyik felét néztem meg a szombathelyi Iseumban. A kiállítási tárgyak között elsőként egy korai keresztény (IV. századi) sisak orrvédő lemeze keltette fel a figyelmemet. Ezt még a televízióban látott ismertetőben szúrtam ki és ennek hatására határoztam el, hogy felkeresem a kiállítást. Ugyanis az orrvédő a székely "nt/tn" (Ten) jel alakját vette fel s nagyon hasonlót találtam az Urálon túli lomovátovói kultúra emlékei között is, ahol szabírok éltek a hun korban és azt követően. Tekintve, hogy Savariát is egy szabír légióról nevezték el, némi joggal lettem kíváncsi erre a kiállításra. Itt aztán további jelpárhuzamokat is találtam, összesen kb. 5-10 darabot. A vendégkönyvbe néhány ilyen jelpárhuzamot berajzoltam, de ezeknél jóval több van. Érdemes lenne ezeket a jeleket pontosabban is feltérképezni, hiszen semmi mással nem pótolható adatokat jelentenek Savaria múltjáról és persze a magyarság Kárpát-medencei megtelepedéséről is. A Bíborbanszületett ugyanis azt hagyta ránk a Birodalom kormányzása c. művében, hogy a magyarok régi neve a szabír volt. Jordanes pedig (aki Attila halála után írta Getikáját) azt, hogy a sztyeppi szabírok az igazi hunok, akik egyszer már jártak a Kárpát-medencében. A magyar krónikák pedig a fentiekkel összhangban azt írják, hogy mi vagyunk a hunok utódai. Jó lenne, ha ebben a jelkutatásban a múzeológusok is partnerek lennének, mert az a merev és ostoba ellenállás, amit ebben a kérdésben (és a székely jelekkel kapcsolatban) mindig tanúsítanak, nem méltó a tudományhoz, amelynek kíváncsinak kellene lennie. Pillanatnyilag a fényképek megküldésével segíthetnének a legtöbbet. Nem is kellene messzire küldeniük, csak a szintén Vas megyei Sindümúzeumba. A mellékelt képen a Tejúttal azonos eget tartó fa elolvasható jelképe látható egy kerek boglárról, amely a Föld jelet idézi a körbe zárt kereszt alakzattal. A kereszt szárai ábrázolják az égigérő fával azonos Tejutat. A fa az Ak, szár, ügy jelekből áll. Ez mai magyarsággal a "Heraklész úr a folyó" mondattal adható vissza, mert a szkíták ősapja az ősvallás szerint azonos volt az égigérő fával (erről Berze Nagy János tájékoztat). V. Géza írástörténész