hu-n foglaltunk, hónapokkal korábban. Igaz, nem volt túl sok választási lehetőségünk, de a véleményeket előzetesen elolvasva ennél azért jobbra számítottunk. Nyilván nem egy 5 csillagos luxushotelre számítottunk, de azért erre sem. Kezdjük a pozitívumokkal, abból nem lesz sok. . . Elhelyezkedés jó, a Szent István Parkkal szemben, bár a belváros azért jó 15-20 perces séta, így az első napi oda-vissza gyaloglást követően inkább autóval közelebb mentünk a centrumhoz, és így a gyaloglást lerövidítettük, amivel időt is megtakarítottunk. Parkolás az épület mögött, zárt kertben, ingyenesen. A portások naponta, műszakonként váltották egymást, az első hölgy nagyon kedves volt. Árban 4 éjszaka 70. 000 Ft, 5 főre, saját fürdőszobával. Vannak olyan szobák is, amelyekhez fürdő és WC nem tartozik, hanem a folyosón lévő közöset lehet használni. Hozzáteszem, a "közös" WC sokkal igényesebb - és felújított - volt, mint ami a mi szobánkhoz tartozott. Étkezési lehetőség (reggeli, vacsora) nincs, legközelebbi bolt is autós távolságra. A szoba lepusztult, lelakott, retró, ócska bútorokkal berendezett. Kényelmetlen és rövid ágyak. 100 éves nehéz műselyem paplanok, szivaccsal töltött ormótlan párnák. A WC-nek nincs szellőzése, főleg ebben a helyiségben, de a szobákban is kellemetlen, rossz szag uralkodott, melyet ki sem lehetett szellőztetni. A 2 tévé közül az egyiket nem lehetett bekapcsolni, távirányító nem tartozott hozzá. Takarító vagy karbantartó személyzettel 4 napig nem találkoztunk, még a szemetest sem ürítették ki. Az összesen 1 db kis szemetes már az első napon megtelt. WC papírt pluszban kellett vennünk, mert a 2 vékony tekercs 5 főre nem tartott ki több napra. A fürdőszobában a víz nem tudott a kádból lefolyni, elöntötte az egész fürdőt. Felmosórongy, partvis, vödör nem volt a szoba tartozéka. Szerencsére a közös WC-ből tudtam pár "mentő-felszerelést" beszerezni. Szappan, kézmosó sem volt. 6 db elnyűtt, fakó, agyonmosott törölközőt kaptunk, ezek többségét felmosórongy és kádkilépő (az sem volt) helyett hasznosítottuk. A mosdóból is folyt a víz valahol, legalábbis a mosdó körül folyamatosan állt a pocsolya. A szobák takarítása elégtelen, az ágyak alatt állt a több éves por. A szekrények ajtajai és a fiókok szorultak, alig lehetett kinyitni, kihúzni őket. Az előszoba szekrénybe egy törött vasalódeszka volt bedobva, így az egyetlen akasztós szekrényt sem lehetett használni. Az előszobában volt egy konyhaszekrény, amelyben tányér és pohár volt elegendő, de nulla evőeszköz. (szerencsére pár darab volt nálunk otthonról). Légkondi természetesen nem volt, de nem is volt rá szükségünk, nem volt annyira meleg az idő. A wifi jól működött, de csak annak köszönhetően, hogy megkaphattuk a "titkos" kódot. A fizető vendégeknek nem "jár" wifi, csak az egyetemi hallgatóknak és a dolgozóknak. Az előszoba tartozéka egy hűtő és egy mikró, ezek jól működtek. Az edényeket elmosogatni csak a csapban lehetett. A meleg vízre 5-6 percet kellett várni, de ezt előre jelezte a portás hölgy (az alagsorban van a kazán, hosszú a vezeték-rendszer, állítólag ezért). Az utolsó este a fürdőszobában leszakadt a tükör, szerencsére nem volt ott éppen senki. Eszközök nélkül nem volt kis mutatvány az üvegszilánkokat feltakarítani. Az ágyak feletti olvasólámpák közül egyetlen egy sem világított, a szobai csillárokban is csak 1-1 izzó égett, a többi nem funkcionált. Ide soha többet nem fogunk jönni, pedig Szombathelyet kedveljük.
