Gondfelejtő

Ismerjük be, ez a hely rászolgált a róla kialakult véleményekre. Valahol Zsámbokon ettem valami nem túl jót, rossz íz volt a számban is, hát mi az orvoslat? Aztán beláttam, hogy ízt csak ízzel lehet jól elkergetni, így bepattantam a rendelkezésemre álló járműbe és elugrottam a Hisztériába. Van pár belőle, én most a tápiószecsőit néztem ki magamnak. Kiegyenesítve az utat romboltam odáig, aztán gondoltam is előre, hogy itt nem leszek egyedül, elég sokan jutottak ugyanerre a gondolatra, egy lóvasútnyi nyugger néni nyalt ezt-azt a kertben, aztán később kollektíven elszivárogtak, de azért maradt még a sütikre, fagyikra közönség. Én gyümölcsfagylaltban utazom leginkább, a mangó elfogyott, málnával, meggyel és citrommal vigasztalódtam, ez kb. 1600 forintomba került. Végigcsodáltam a gyönyörű sütiket, meg is kérdeztem illően, hogy lefényképezhetem-e őket? Aztán rájöttem, hogy még nem is ittam, csak nassoltam, szóval vettem helyben két üveg Rauch almalét, ezek bár nem olcsók, de finomak, igaz, kicsike üvegben laknak, és olyan 1000 forintos tétel flakonja. Úgy véltem, hogy majdnem kimaxoltam a helyet, de aztán menni kell tovább az úton, tehát otthagytam a jót, amit azért simán ötösre értékelek.