Berontva megható és kétségbeesett tekintetet vittem magammal, de semmi zavar az éterben, volt egy nagy üdítős hűtőszekrény, abból azonnal lehetett választani. Megittam egy vagy két üveggel és miután visszatértem a tetszhalálból, beszélgetni kezdtünk az egyébként nagyon kedves tulajjal. Nem, ez nem egy büfé, ez egy lottózó. Nem nézhetem büfének? fagylalt is van. Nem itt sokkal többről van szó, mint egy büféről. Na, és ezek után bekalandoztuk az intézményt. A vezetőm a boltot rábízta egy ott iddogáló komára, azután hátra mentünk. És itt aztán kiderült, hogy mitől is fogadó ez. Szóval, Tengelicen nem csak a Hotel Orchidea van (jó messze innen), hanem a belvárosban egy ilyen kisebb, de hasznos egység is. Hát a szobák nem tükröztek valami nagy kényelmet, vendég nem volt, mindent végigjártunk, de vannak jobb, meg nem annyira jobb szobák is, A turistaszállás-jelleg dominál. viszont van egy amolyan nagyterem is, talán konferenciaterem, továbbképzésre alkalmas helyiség, meg van egy viszonylag jól felszerelt konyha is, előre leegyeztetve itt azért még nagyobb tételben is főzni, kiszolgálni lehet. Mindezt azért, hogy tudd, ha erre jársz, itt esetleg ehetsz, ihatsz, alhatsz is, érdemes megfontolni. Találtam is magamnál regy számlát, a két üdítőért 1050 forintot fizettem.