Egy szelete a múltnak

Nem tudom, ki volt az a nehézéletű, aki lekettesezte ezt a romot, de hát a senki véleménye is semmi, így aztán... szóval, elmentünk ma megnézni, hol van ez, mi is ez? Gyalog sincs messze az országúttól, de autóval is egészen jól megközelíthető. Láthatóan nem akarják, hogy egészen a romig menj, mert két nagy kőtömböt keresztbe fektettek a bevezető utakon, hát innen séta van. Szikrázó napsütés, zöld a májusi táj, és fehér a közepén a templom romja. Most eléggé ki van gyomlálva körülötte minden, de ez változni fog, növényeket ültettek köré, majd azok is másképp foglalnak majd helyet a képben. Itt tehát egy falu állt egykor, a templomromokat ennek köszönhetjük, meg a törököknek, akik miatt elnéptelenedtek a falvak, és leromlottak a templomok. Sokszor fel is gyújtották őket, a kövek tanúsítják, hogy ezt is. Aztán, ami fából volt, annak vége lett. A XIII. században épült, 2000-ben felújították, két éve meg állagmegóvták, azóta kissé művi rom benyomását kelti. A körvonalai megvannak, az eredetit meg csak elképzeljük, itt állt, amikor működött, most meg így néz ki, ahogy a képeken látjátok.