Azt sem tudja a pultos, hogy mi az a "dugós" bor

A Vaskó borozóról s a hozzá tartozó vendégházról már megemlékezett az egyik borhoz értő blogger olyan címszó alatt, hogy „Akik naponta megölik Tokaj”. Tény és való, hogy amikor pár éve ott laktunk a vendégházukban, bizony mi is borhibás bort kaptunk.
A borozóban pedig tiszta véletlenül dugósat. (Ez a parafa betegségéből adódik, TCA fertőzésnek is mondják.) Jeleztem a kocsmárosnak a problémát, ő vállat vont és azt mondta, hogy láttam, hogy előttem nyitotta ki a bort, nem manipulált vele semmit. Ráhagytam, attól tartok, hogy nem játszotta a hülyét, hanem az volt, legalábbis ebben a témában, mely egyébként igencsak kapcsolódik a szakmájához. Enyhén szólva botrány, hogy a legjelentősebb magyar borvidék névadó városának fő utcáján az első borozóban a pultos nem hallott még a dugós borokról. De hát ez van.
A nemrégiben betértünk ismét egy fröccsre, azt már egyszerűbb borból kértem, a fogyasztás csak alibi volt a mosdóhasználathoz. Olyan volt a bor, amilyenre számítottam, húzós, durva savak, némi oxidáltság, ha nagyon akarja az ember meg is lehet inni, főleg fröccsnek, ahogy mi tettük.