A Meszleny-Wenckheim-kastély

Sokáig állt ez a kastély romosan, kifosztva, bedőlve, életveszélyes állapotban, a velencei vasútállomástól nem messze. Aztán szándék született a felújításra, meg nyilván pénz is adódott a szándékhoz, és megújulhatott ez is. Nemrég adták át. De hát mi legyen egy kifosztott kastélyban? Szálloda, szociális otthon, átpasszolt magánkégli vagy múzeum? De ha múzeum, akkor meg mi és ki legyen benne? Így aztán az lett, hogy ez tulajdonképpen egy múzeum, ami véletlenül egy volt kastélyban kapott helyet. Miért pont? Mert L. Simon László volt az ötletgazda, hogy ezt újítsák fel, politikai befolyása is neki volt, ráadásul jelentős magángyűjteménye van Fischer Emil műveiből, aki a népi ihletésű munkáit szecessziós motívumokkal ötvözte. Jelenleg van egy időszaki kiállítás, a Herendi Porcelánmanufaktúra jubileumi tárlata, nagyon szép, aztán van a Tóvárosi Fischer Emil gyűjtemény, szintén páratlan szépségek, és persze van a Meszleny család története, egy pici kis részen, tárgyi emlék alig, inkább dokumentumok, adatok olvashatók róluk. A kastélyt üdvös célra használják, a kert még talán nincs egészen kész, láthatóan munkálatok folynak még, de egy nagyobb kerti pavilon már van, mindenképpen érdemes elmenni, megnézni ezt a pazar kiállítást, meg a megfiatalodott épületet.