A sokszorosító

Nos, egy dolog a könyvek könyvét lefordítani, meg egy másik feladat kinyomtatni, terjeszteni, sokszorosítani. Tehát Vizsoly nem csak a fordításról híres, hanem az elkészült mű előállításáról is. Emlékszem, korábbi vizsolyi látogatásomnál, vagy többnél még az út túloldalán volt a bemutató, kiállítás, szemben a templommal. Most is ott kerestem, de nem, átkerült az út túloldalára, a templomkert sarka felé. Így most egy komplexumban van több látnivaló, korszerű látogatóközpont, ahol azért lefejtek szépen és ezt csak utólag, itthon vettem észre. Nekünk mindenféle kedvezményünk lett volna, nejem pedagógus, nekem meg a matuzsálemi korom, ez olyan egy-két ezer forintos tétel lett volna, ezzel szemben keletkezett egy 4000 forintos meg egy 6000 forintos kifizetési bizonylatom, hmmm, nem tudom, mi ez, de késő bánat. Te megnézed mindig, hogy a kártyádról mennyit húznak le? Én van, amikor már csak itthon, vagy akkor sem, többek között azért, mert pl. nincs rajtam éppen szemüveg. Ráadásul fotójegyet is kell venni, ha fotózni szeretnél, és pont egy templomban ne lennél becsületes? Szóval joggal felruházó cetink volt a templomba is, nyomdába is, de egyébként nem kérte senki. Így aztán bementünk a nyomdai kiállításra is, mely a kert sarkában, az egykori pedagóguslakásban (rectori szolgálati lakás) kapott helyet és biztatni szeretnék mindenkit, tényleg érdekes. A történelmi ismertetőkön kívül van egy korhű Gutenberg-prés is, itt bárki saját maga önerőből nyomtathat egy emlékoldalt a klasszikus Bibliából, gyerekek is élvezik, szóval csak rajta! Egyébként a kiállítás összeköti a borászatot a nyomtatással, ennek is oka van, szóval megnézendő így is, úgy is!