Szóval akkor Zalabaksa, Betyártanya nézzük, egyik ajtón tábla fityeg, hogy zártkörű rendezvény feleségem mondja, hogy na, ezért nem kell örülni annyira előre másik ajtón meg csak az van kiírva, hogy dohánybolt, és az nyitva van Na, a fenébe! Kint ácsorog a hidegben két átlaglány, gondolom helyiek, hát megkérdezem, hogy tudnak itt éttermet valahol? Vigyorog mindkettő, egyik angolul magyaráz, a másik németül próbálkozik, szóval nem értik. Na, akkor levágom a szöveget internacionálisan is. Erre elvigyorodik a szebbik, és visszaterel a teraszra, és mutatja, hogy dehogynem, hát itt van, ez az. És benyitunk a dohánybolt feliratúba, ami tulajdonképpen nem dohánybolt, hanem egy éppen üzemelő étterem. Én, igen hülye magyar, pirulva megköszönöm, a ki tudja, milyen nemzetiségű segítséget, és aztán betelepedtünk, a zárt rendezvénytől egy lengőajtó választotta el a maradék éttermet, és azon belül volt még egy dohánybolt feliratú szoba is. Felszolgáló kedves, étlap átlagos, de olyan jó magyaros is, kértünk egy-egy húslevest gazdagon. Nem nagyon soká, ízléses tányérban megérkezett a sok sárgarépás leves, sok tésztával és amolyan gyárinak tűnő egyengombócokkal. Semmi baj, megettük, nem nagyon finom, de jól ehető. Azután gondoltunk egy nagyobbat és kértünk kétszemélyes betyártálat, nem nagyon soká az is kész lett. Abszolút átlagos ízű, jószándékú, és rengeteg. Nem két hús volt fajtánként, hanem legalább négy a fele meg is maradt, el is csomagoltattuk, a jóllakás terhe mellett. ittunk még két üdítőt, ezzel együtt, mindenestől 12650 forint volt a számla, és ez kiváló ár/érték arány! Mondjuk a zárt rendezvény, ami kisgyerekek születésnapját jelentette, eléggé átzajongott ide is, de Isten éltesse a gyerkőcöket! Viszont az igénytelen zenével párhuzamosan, ami ezen a térfélen szólt, már egy kicsit nyomasztó volt együtt. Nem baj. nem haragszom, sok ilyen éttermet még sok faluba, jó ez, éljenek soká!
