Repülő(s) Gizi és szárnyaló István

Egy nagyon különleges szobor egy csendes kis parkban az óvoda mellett, Zalakaros északi részén, az Ófaluban. A termálvíz megtalálását megelőzően a falu központja még errefelé, északabbra volt. A millenniumi ünnepségekhez kapcsolódóan 2000-ben avatták fel Szent István királyunk és hitvese, Bajor Gizella szobrát itt, a Napnyugat közben. A millenniumi megemlékezésen túl a magyar és a bajor nép barátságát is szimbolizálja ez a alkotás, ahogy olvastam, ami abban is megmutatkozik a modern mindennapokban profán formában, hogy Zalakaros a német vendégek körében is nagy népszerűségnek örvend, mármint a fürdő.
A szobor a budapesti születésű, de Zalaegerszegen élő Béres János alkotása, aki Zalakaros Pro Urbe díjának kitüntetettje.
A szobor érdekessége, hogy a két alak egy földgömbön vagy országalmán helyezkedik el, míg István kitárt karral, királyi díszben, koronával a fején áll, addig felesége, a bajor származású Gizella a lábánál ül. Mintha a gömb repülne, meg kell kapaszkodni, nehogy leessen róla Gizella.
Én még ilyen ábrázolását nem láttam István királynak, illetve a királyi párnak, de nekem nagyon tetszik. Korszakokon átívelő, dinamikus, mozgalmas, de egyben romantikus is, mintha egy játék, móka részese lenne a fiatal uralkodó pár. A valóságban meg nyilván nem ilyen móka és kacagás lehetett az életük.
Nyáron a parkban rózsaliget veszi körül a szobrot.