Beettem magam

Voltam pár napot az Alföld déli részén kirándulgatni, aztán utolsó este elegem lett, hogy mindig csak zsírpapírból eszem a krinolint meg a szafaládét, gyerünk, üljünk be egy jobb helyre és vacsorázzunk meg végre rendesen! Amikor már a boncmester szolgál ki, akkor már úgysem lehet. Így aztán, mivel Zsombón laktam, hát adódott, hogy elmegyek a zsombói Rózsa Sándor Csárdába és majd ott. Nagyon kellemes hely, jó hangulatú közeg, étlapot böngészve, mit fogok én itt ilyen hétköznapi zugkajákat enni, spórolni a hasamon, ide nekem a bélszínt közepesen átsütve, erdei gombákkal steakborgonyákkal, miegyébbel. Így is történt. Azt nem tudom, hogyan passzol ehhez a Rauch ananászlé, de mi legyen, ha az ember vezet, hát ez a nehézség ebben. Nem emlékszem semmi rosszra. Ki jár egy ilyen helyre? Nyilván a környék középmaffiózói, hát átintegettem az asztalokhoz, mormoltam én is valamit, szerbusz Bélám, jól ityeg a fityeg, vagy vagy mi? Szóval, kedélyes körbepillantások, körbebólogatások, aztán, mint ki jól végezte dolgát, fizetés után távoztam.