Goszthony Mária Emlékmúzeum és Nemzetközi Üvegmúzeum Bárdudvarnok

Ugor kolléga nemrégiben járt ott, lásd alább, és kihagyhatatlannak minősítette, amihez a legteljesebb mértékben tudok csatlakozni, az iparművészeti üvegek rajongójaként szívből ajánlom meglátogatásra. Nekünk két évvel ezelőtt sikerült megnéznünk, hogyan készítik az alkotótábor valóban a világ különböző tájairól érkezett művészei ebből a csodálatos anyagból, az 1000 fok fölötti hőmérsékleten izzó üvegből műveiket. Kell ehhez a látványhoz némi szerencse, mert nem mindig van felfűtve a kemence, és egy vezető is szükségeltetik, mert nem ajánlatos ilyen helyen laikusként csámborogni. Az üveg itt forró és törékeny is. A kúria a ma már kevéssé ismert festő- és kerámikusművész, Goszthony Mária otthona és műterme volt, amelyet ráhagyott az üvegesekre, 1990-től működik itt a Nemzetközi Üveg Alkotótelep. A kúriában a művésznő alkotásain kívül megtekinthetők a minden évben megrendezésre kerülő Nemzetközi Üveg Szimpozion alkotásai is. Ugyanis az ott készült alkotásokat, így hallottuk, megosztják három felé: egy részt hazavihet az alkotó, egyet a Kaposváron lévő Rippl-Rónai Múzeum kap és egy részük itt marad a kúriában. No, számunkra ez a rész volt a leggyönyörűségesebb és a legnehezebb, mert nem hozhattunk el egyet sem az ott látható csillogó csodákból. A kúriáról magáról azt hallottuk, hogy az önkormányzat tulajdonában van. Az állapotát látva csak sajnálkozhattunk, de sok reményt másra nem láttunk.

Értettem a célzást, megpróbáltam megállni, de hát ott nincs hol, mész tovább, megfordulsz, akkor sincs. . . aztán végül fogtam magam és beálltam a Bárdi Birtok vendégház udvarára, és milyen szerencsém volt ezzel, de ez már egy másik történet. Szóval az édeskedves háziasszony bíztatására visszasétáltam a kúriához és betámadtam. . . volna, ha nem lett volna beláncolva az ajtó, és nem lett volna kiírva, hogy harapós kutya. De a vendégház úrnője azt mondta, ne törődjek semmivel, menjek csak be, így szorult helyzetemben kétségbeesetten óbégatni kezdtem, hogy "Halló! ! Van itt valaki? ? ", meg hasonló közhelyeket. Aztán ki is jött egy nő, pont olyan, mint akit egy művésztelepen elképzeltél. Az a fajta hétköznapi lazába, munkaruhába, otthonkába öltözött művész-értelmiségi, akit pont ideképzelsz, egy alkotóházba, üvegmúzeumba, egy futónövényzettel teljesen átszőtt házba. Ez nem a hagyományos értelemben vett múzeum, alkotótelep, de azért kiállított tárgyakkal, tárlókkal, persze. Goszthonyi Mária részben arisztokrata volt származása szerint, de leginkább művész, érdekes élete volt, tanult szerte a világon, például Németországban, Olaszországban, azután szerepet vállalt a Tanácsköztársaságban is, többek között Szamuely Tibor bújtatója és szeretője is volt. Amúgy meg itt élt haláláig, 1989-ben hunyt el, és végakarata szerint az alkotó közösségre hagyta a kúriát, hogy folytassák a megkezdett utat. Sok rendezvény van itt, nemzetközi alkotótábor, most éppen nem volt itt más, csak a drága nő, aki vezetgetett, akivel aztán egy húron pendültünk, megmutatott mindent, amit tudott, amit csak egy ilyen buta, mamlasz turistának meg lehet mutatni. Hálával vagyok tele, aztán később visszasétáltam a Bárdi Birtokra.