Madárszirt és a Százlépcső Biatorbágy

A túra kiindulópontján az útbaigazító táblán láttam, hogy ha szemből állunk a hegy, pontosabban fennsík irányába, akkor balra az út mellett találjuk a Nyakas-követ, míg jobbra a Madárszirt magasodik, amelyet a Százlépcső talányos nevű izmos lépcsősoron közelíthetünk meg. Én először ide másztam fel, mivel innen lehet legjobban fotózni oldalirányból a szomszédos Nyakas-követ, de Biatorbágy és a környék irányába is parádés a panoráma. Maga a feljutás sem kis feladat, de abban az erősen szeles időben még a fennsík tetején tartózkodás sem volt egyszerű. A szirt szélére nem szabad kimenni, mert nincs semmi védőfal vagy kapaszkodó, és a lépcsőkön is nagyon vigyázni kell, vizes-sáros időben nemigen tanácsos nekifutni. Geológiai érdekesség is ez a környék, 12-15 millió éves középső miocén kori mészköves kőzetek alkotják a Tétényi-Sóskúti fennsíkot. Valaha itt a Pannon-beltenger húzódott, amely kb. 2 millió évvel ezelőttre teljesen feltöltődött, azaz megszűnt. Az egykori gazdag élvilág lenyomata azonban megmaradt, rétegenként szinteződve lehet itt találni tengeri sünt, csigákat, kagylókat. Ezeket a lenti útbigazító tábla rajzai alapján lehet beazonosítani. Ha a Madárszirt előtt vagy után átmegyünk a Nyakas-kőre is, akkor onnan szépen belátni a fennsíknak az erre néző részét. Technikai információ még, hogy lent a parkolóban volt egy Toi Toi vécé, vízlelőhely viszont sehol nincs, csak legközelebb Biatorbágyon.