Remek kocsma beszélgetni, sörözni, üldögélni

Kifelé tartottunk Budaőrsből, amikor elhaladtunk a Zsíros kenyér mellett, amit igazság szerint a remek neve miatt már befelé is szemrevételeztem. Szerencsére társaim s köztük a sofőr is (hatvanas évei második felében járó bohém ember), akinél nem volt sem jogosítvány, sem autópapír (de azért vígan itta a sört, na jó, nem sokat, csak annyit, amennyit mondjuk Németországban lehet) belement abba, hogy megálljunk még egyszer a Komló és tehén után.
Úgyhogy fék, parkolás, majd honfoglalás az italválasztást követően.
A Zsíros kenyér nagyon dizájnos hely, igazi fesztelen, belevaló dekor, illik a névhez. Maga a zsíros kenyér lehetett volna frissebb, nem nehéz friss kenyeret beszerezni manapság. Bezzeg Ceasescu alatt, mikor kocsmázni kezdtem…
A limonádék szintetikus ízűek. Az italválaszték zöme kommersz, de tartanak Ogre sörét is, meg csapon sem valami vackot, hanem szlovén tételeket, többnyire azt ittuk.
Nagyon értékeltük, hogy a pultos kislány kérésünkre zenét cserélt, s AC/DC klasszikusokat hallgathattunk ottlétünk alatt. Nem akartam zavarba hozni Colosseummal vagy Chicken Shack-kel, azért mondtam egy viszonylag ismert és népszerű rockzenekart, melynek zenéje épp megfelelt a sörözéshez.