Kis múltba repülés

Gyereknap van, hát persze, hogy számtalan gyerkőc vidámkodott ma az Aeroparkban is. Szervezett műsor is volt, zene, tombola, mindenféle szervezetek regisztrációja a bejárat előtt, de ettől még én is befértem, szóval bejártam a halott gépek temetőjét. Van egy buszmegálló, direkt ehhez a helyhez, ott leszálltam a reptéri E járatról, de azért még párszáz méter séta onnan a bejárat. Nem baj, sem túl meleg, sem túl hideg nem volt, éppen kirándulóidő. Nem tudom, másnak mit jelent ez, de nekem erős nosztalgiafaktor is volt benne, kisgyerek koromban Szombathelyen még volt működő polgári repülőtér, és előfordult párszor, hogy Budapest és Szombathely között a jó öreg kétmotoros Dakotákkal repültünk, az leszállt még a kissé göröngyös, füves szombathelyi reptérre is. De hát a repülés minden kisgyereket vonzott akkor is. Malév, meg a szovjet gépek, a TU 154-es olyan nevek voltak, amiket csak ámulattal ejtettünk ki a szánkon. Meg, hogy az milyen gyorsan megy, mint a rakéta!! Ma benéztem egy TU 154-esbe, a pilótafülkébe, hááát, mit mondjak,, a képzelt elegancia, a szupermodernsége vetett hit, hmm, így utólag kissé megkopott, ahogy a földön pusztuló gépek állapota is. De mindenképpen izgalmas látnivaló, a gépek egy részébe be lehet menni, a régi csodák régi képét azóta többszörösen felülírta bennünk a későbbi technika, meg a repülős filmek emlékei, ezek a régi, mechanikus szerkezetek inkább történelmi érdekességek már, de a miénk volt, a mi korunk álmai repkedtek ezeken, egy sorozat Malév gép, helikopterek, mezőgazdasági gép, mentőhelikopter, egykori katonai vadászgép, sok ok, amiért érdemes ide kimenni. Ajánlanám is lelkesen másoknak is!