Hattyúdal

Tegnap volt a Budapest Parkban egy amolyan nosztalgiakoncert, ugyebár, ha május elseje, akkor régen a Tabánban LGT, és ennek emlékére volt itt egy amolyan maradék LGT meg maradék Csík-zenekar koncert. Az volt a címe, hogy "LGT dalok". Ezt a Budapest Park címszót meg itt találtam kitöltetlenül a lapon. Egy generáció most hal meg éppen. A 60-as, 70-es évek beat-fiataljai ritkuló hajukkal, ősz fejükkel, megtöltötték a koncertudvart, mivel nejem is, én is, a kihalók közé tartozunk, hát ott volt a helyünk. Valami VIP-izét vettünk valami felső teraszra, nem volt egy nagy ötlet, jó távol volt a színpad, de a nagy kivetítők azért segítettek. Számtalan kocsmapult veszi körül a teret minden oldalról, néhány McDonald's is akad, meg ilyen-olyan burger, a színpadon meg érdekes egyvelege látszott-hallatszott ennek a vegyes koncertnek. Néptáncosok tették a dolgukat szépen, összesimult a Csík meg az LGT zenéje, ismert dallamok, Presszer Gábor és Karácsony János, Majorosi Marianna, és Rúzsa Magdi is fellépett pár szám erejéig. Mi, öregek, egy hatalmas, szabadnapos szociális otthon meg ott ringatóztunk, dobogtunk, énekeltünk olykor, talán utoljára hallattuk a hangunkat életünkben.