Az idei év egyik nagy csalódása volt számomra

Nagy várakozásokkal mentem ebbe a történelmi hagyományokkal rendelkező, alapvetően magyaros, de részben "újragondolt" konyhával dolgozó étterembe, annak apropóján, hogy külföldi konferencia résztvevőkkel az utolsó estén még feljöttünk a várba, de nekem összességében csalódást okozott a 21.
Helyszín a Budai Vár, a tulajdonos a Zsiday-család, akik jó pár neves éttermet mondhatnak maguknak szintén itt a Várban (pl. Pierrot, Jamie Olivier, Baltazár, Pest-Buda), de Pesten is működik jó pár további vendéglátó egységük (Jamie Olivier Gozsdú, Spíler, Opera).
A berendezés inkább modern, de visszafogott, nekem kicsit hideg és sznob. A tisztaság makulátlan. Télen-nyáron üzemel a kinti terasz.
Az étlap rövid, rajta a legjobb, külföldiek által is jól ismert fogások. Mindez meglehetősen húzós árfekvésben. Az italok túlárazottak (0,25 l-es Natur Aqua 690 Ft + szervizdíj). A pincérek betanult udvariassági formulákkal élnek, de nem figyelmesek, nincs a vérükben a szakma szeretete, hogy finoman fogalmazzak. Én például nem veszem jó néven, ha egy pincér kioktatja a vendéget, hogy milyen ételt hogyan KELL enni, legyen az a vendég magyar vagy külföldi. Akkor is zavar, ha nem velem vagy az én társaságommal történik, hanem a szomszédos asztaloknál ülőkkel.
Amúgy érthető módon inkább külföldi vendégek járnak ide, a magyar vendégek közül inkább üzletemberek, idősebb korosztály számára vonzó.
Egyik étel sem volt kiemelkedő, nem volt bennem az a "hűha" érzés, amit valahol vártam volna. Személy szerint nagyon zavart, hogy a halászlének és a gulyásnak pontosan ugyanolyan volt az illata.
A desszertek különösen túlárazottak, 1-1 süti ne kerüljön már azért majd' 2000 Ft-ba. Főleg, hogy annyira ezek sem voltak kitűnőek, a jobb kézműves cukrászdákban finomabbakat és eredetibbeket kapni fele vagy harmadáron.
13% kötelező szervizdíj van, ez a várban sajnos általánosnak mondható.