Rummal a hideg ellen

Álltam a Bartók mozi előtt, ami már nagyon régen nem Bartók mozi és azon gondolkodtam, hogy hogyan kerültem én ide akkor, amikor a Beethoven című kutyás filmet adták, miért jöttem el én ide Budára, messze, és mit akartam egy ilyen kutyás gyerekfilmmel, ami egyáltalán nem volt rám jellemző. De, hogy itt láttam azt utoljára, az biztos. Addig töprengtem, amíg fázni nem kezdtem, jó, hát itt van egy ilyen Addicted a mozi helyén, na, nyomás be, igyunk valami melegítőt, a lány nem volt sem barátságos, sem barátságtalan, én meg hangosan tanakodtam, hogy bort nem, azt ilyenkor nem, hanem valami meleget... Teát esetleg? Ez az! Egy teát! - mondtam lelkesen. Úrjézus, mikor mentem én be valahová, hogy igyak egy teát? Talán még soha. De.... tettem hozzá - nem lehetne, hogy valami kis ízt, esetleg rumot is bele? Jutott eszembe a Beethoven, meg, hogy bernáthegyi, meg arról a rum... De, lehet! Na, akkor így is lett, kaptam egy nagy csupor forró vizet teának, meg a filtert, meg hozzá a rumot. Bele is nyomtam az egész pohárral, biztos sok éve nem ittam rumos teát, gyerekkoromban meg mindennapi volt a családban. De ez az Addicted mindettől függetlenül egy nagyon jó kis hely, széles a borválaszték, a kávé is jó, lent a mélyben zsúfolásig volt, nagyon népszerű, látogatott hely, szóval, azért sokkal többet ér, mint egy rumos tea.