VIETNAMI VAGY NEM

Sok évvel ezelőtt az USA-ban vendégeskedtem, és a vendéglátóim elvittek egy akkor abban a városban nagyon népszerű vietnami étterembe ebédelni. És mert nagyon ízlett, amit ott ettem, azóta várom, remélem, hogy nálunk is nyílnak ilyen ételeket kínáló helyek. Nos, nyíltak... Másik régi tervem volt a Ráday utcában valamelyik teraszon ebédelni egyszer. És most, hogy Ugor kolléga a legjobb minősítést adta nemrég ennek a helynek, minden összeállt.
Fárasztó kultúrprogram után lerogytunk az utcai asztalok egyikéhez, és hogy autentikusak legyünk, rögtön kértünk is egy kis üveg Saigon sört. Semmi különös, a világ söreinek zömét kitevő jellegtelen, kicsit híg főzet. De maradtunk ennél, ha már...
Az étlap tradicionális vietnámi ételt ígér, de nekünk is feltűnt, hogy van itt más ázsiai is. A párom kedvence a Pad Thai éttermekben a Tom Yum leves csirkehússal, itt is ezt kért hát. Azt mondja, hogy ez is jó volt, de nem annyira. Főételként rendeltünk Mango szószt zöldségekkel és rizzsel, hozzá húsnak csirkemellet és Wokban sült rizst, tojással, pirított hagymával és marhahússal. Gyorsan megkaptuk az ételeket, és keresztbe ettük, vagyis mindketten megkóstoltuk mindkét fogást. Nekem a mangó szósz túl híg volt, inkább krémleves állagú, viszont azt nagyra értékelem, hogy a benne lévő zöldségek frissek, ropogósak voltak, nem főzött mélyhűtöttel szúrták ki a szemünket, miként az magyar éttermekben gyakran szokás. A wokos rizs ízre tetszett, viszont kicsit száraz volt.
De ami a legnagyobb kifogásom, hogy ez az egész ebéd nem is hasonlított arra a hajdanira ízben, de főként minőségben. Ez szerintünk csak egy jobb kifőzde szintje.