Esti életmentő

Szombaton este elég sokan és sokat ácsorogtunk a szlovák követség előtt a Benes-dekrétumok ellen. Na, szóval, rendesen fáztam már alulról, nagyon hideg napok vannak. Mikor oszlott a tömeg, csak annyit dünnyögtem az éterbe mennyei atyánkhoz, hogy hááá, pakoljon ide valami kis meleg helyet meg egy tál meleg phot, és akkor ámen. Kérjetek és adatik néktek, mondja a Máté 7:7, tehát azonnal ott is termett a sarkon túl egy kicsi vietnami étterem a Thököly úton, na, ímé a bizonyság. Esküszöm, hogy sokat jártam erre egykor, régen nem volt. Fogadd el az Úr ajándékát, mondta az ajtó. Bent a pultnál a leány, aki nem volt vietnami, nem tudta, hogy milyen felsőbb körökből küldtek ide, szóval elég közömbösen fogadta az igényemet, üljek, ahová akarok, ahol hely van. Persze phot kértem. Asztalon a flakonos csípős kivonat, igény esetén. Evőeszközök kihelyezése a szokásos vietnami gyalázatos. Előre kell fizetni a pultnál. 2990 forint, nem egy rossz ár. Viszont az íze is eléggé közepes, a lényeg, hogy egy meleg húsleves télvíz idején, jól meg is paprikáztam, szórtam bele a fokhagymát, egészen egyeníze lett, belesimult a nagy pho-átlagba. A hely specialitása, hogy a benne főtt tészta nem válik el egymástól szálanként, hanem sűrűn összeragadva, kanállal vágható formában van jelen. Ennél sokkal többet nem vártam a szertartástól, kint az utcán közben eloszlott a tömeg, felfértem egy következő buszra, aztán most hírül adom, hogy ez itt van.